|
Mayweda halála
 Az első és utolsó hexameter
Mayweda halála
Szél susogásából kitörő cseppek hangja, tó
felszínét zavaró, holdfénynél megtérő árny.
Távoli csillagok izzó fényét védika felhők,
senki se óvja a vándor lelkét, egyedül őrtüze
nyújt menedéket, csendben hagyja el végleg.
Bíbor szemnek alkonya villan éjfeketén, és
pengék kórusa zengi a végzet éneke első
hangját, mely majd hangtalanul oszlik szét a fényben.
Kardélt szennyezi vándor vére, sebét szaggatja
múltja, csendesen oltja ki létét a halk éjfél.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
